BLOG MENÜ:

--------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------
MENÜ:

FÕOLDAL------------ZENEKARI TÖRTÉNELEM------------VIDEÓK-- - KÉPGALÉRIA--- ---DALSZÖVEGEK- ---JÁTÉK-----------SZÍNPADKÉP+KAPCSOLAT
--------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------

2011. szeptember 9., péntek

A szabadban....

  Most hogy eredeti kínai tornacípõben belegyalogoltunk az őszbe, vidéki szeretteink üzeneteire reagálva vettünk és még fogunk részt venni a mezõgazdasági termények betakarodásában annak rendje-módja szerint.  Az a gondolat cikázott agyamban a nálunk honos és úgynevezett pityóka szedése közben, hogy Csövi és Dzsingisz alázatos ábrázattal tolják a botjaik a víztükre fõlé a Deltában,  s ez nagyon nem hagyott nyugodni.... nem egyébért, hanem csak úgy..... hadd csuklásuk zavarja meg az ebadta halak horogra akadását ott a Duna Deltai fuvallatban....így ha már gondolkodni való idõ szakadt a nyakamba itt a Kenderes kertben a pityókaföldön, ebben a szép, verejték-pormegszálló melegben.... no... gondolok én rájuk, hadd szállja meg a csuklás a két kölköt...


-ahogy Apósom is megnevezte a Balu Park fái közt tengõdö, lógó, fityegő emberek ténykedését, hogy jobb lenne ha kaszálnának és nem holmi hülyeségre pazarolnák szobák falai közt ernyedt izmaik.... s valóban.... milyen szép lenne észak-koreaiasan megszállni kellemes hétvégéken az őseink falvainak határait, mindenki akaratától független nyelesszerszám birtokbavételét követõen....ahogy tudom, hogy a bölcs intelektuel észak koreai népesség hanyat-homlok menekül a hétköznapok irodáiból ki a mezõgazdasági telepre a hétvégén,  s ajaj, akadnak olyan társadalomból kiszorult egyének is a szocialistapista államban , kiknek a vasút karbantartása jut... mármint kicsipegetni a növényzetet a tartógerendák közül.... naugye-ugye.... ezt olvastam... s hogy ez kötelezõ az teljesen mellékes állapot, mivelhogy õk is a két kis kezük munkáját élik fel... ...nincs import. 
Nos a munka nem szégyen..... villan be Vlagyimir Iljics Lenin ábrázata, (avagy ahogy Ernõ barátom elemezte anno '89 elõtt történelemórán, hogy a "Nagy hatodik Lenin") ahogy mutatóujját az égre emeli, s ha belegondolunk itt az ideje, hogy visszaszoktassuk magunk a földhöz.... a biógané termékenyítette drága jó fekete anyaföldhöz, tudatosan, mert előbb utóbb a táplálkozásunk alapvető termékeiért a két kis kezünk munkájának gyümölcse lesz a nyerő. Nekünk is...
Nos ezt a pár sort nem az a tapasztalat íratta, hogy pityókaszedésem méltó ünneplése legyen, hanem, hogy Csövi és Dzsingisz halászként tenyerelnek a földön a Deltában, elnyúló testalkatban, szájuk sarkában deltai gyomnövényzsengével s közben pöcögtetik a Shakespeare bot végét, hogy hadd legyen meg az elméleti kapás-élvezet ... ........ s be jó lehet nekik... a többi csak körítés....  :)


... de azé a bió-pityókatokán es jó!!! :)


Nincsenek megjegyzések: